Talán, jobb lenne, ha le se írnám. Igaz, valamilyen szinten vicces történet, szóval vétek lenne kihagyni.
Az egész egy szép nyári napra esett, szombatra. Ez egy ilyen tipikus bulizós nap, de szerencsére akkor nem kellett "tervezni semmit", mivel az én drága kuzinomnak pont ekkor volt az esküvője. Ez egy ilyen alap, megrendíthetetlen tény volt számomra, hogy természetesen a mi családunk is meg lesz hívva. Nem szívesen vallom be, de nem nagyon akartam elmenni, nem mint ha nem szeretném az unokabátyám, csak hát az esküvők nem nekem valók.....gondoltam akkor ezt, nem tudtam én még, hogy mi lesz ebből.....
Öltönyben, tikkasztó melegben várakoztunk a templom elött a többi meghívottra, hogy végre bemehessünk és meglegyen a szertartás. Fájdalmas percek elteltével végre mindenki a helyén volt, lassacskán bevonult a menyasszony is, én meg elszántan kattintgattam a gépemet.Itt jegyezném meg, csak szépen csendben, sosem értettem ,hogy egy esküvőn miért kell túlöltözni a menyasszonyt? Most öszintén, mi értelme? Oké, én megértem, hogy a szépség mindenek felett, meg hogy a lányok mindig csinosak akarnak lenni, de hát azért csak van egy határ.......Áhh, csak én öregszem.
Szóval, ahogy nagy nehezen túléltük a ceremóniát, elindultunk a vendéglő felé. Meg kell mondanom, ennek marhára örültem, mert majd kilyukadt a gyomrom az éhségtől, és szomjas is voltam( jaaaj..!). Egy szép pohárköszöntő után neki láttam a féktelen fogyasztásnak, na de még véletlenül sem testedzésről beszélek, hanem evésről. Az evéshez nem árt ha van némi folyadék, csak hogy jobban csússzon. Én már csak ilyen előre látó vagyok, és még az elején elterveztem, hogy csak sört iszom(talán kicsit úgy is hangozhat, mint egy szigorú határ, de hát én szeretem a folyékonykenyeret). A probléma ott volt, hogy ezt a "szigorú követelményt" már az elején megszegtem. Három pohár pezsgővel indítottam, majd következett pár pohár bor, aztán lazításképp fröccsöztem. Alapvető tény, hogy bizonyos alkoholokat nem szabad keverni, illetve nem mindegy, hogy mire mit iszok. Ezek után aktívan rátértem a sörre....
A SÖR. Imádom ezt az italt, de tényleg. Jól esik a nagy melegben, nem tartalmaz sok alkoholt(na jó, sajnos...), és baromira finom. Oké, lesz tőle egy kis sőrhas esetleg, de ezt az áldozatot bevállalom. Mondjuk, olykor-olykor látom, hogy bizonyos emberek alig isznak belőle, de már részegek tőle. Nem tudom, lehet benne valami, de szerintem kicsit hihetetlen, bár mellettem szóljon, ha ilyen embert látok, sosem "kérdezősködöm ám".
Talán éjfél felé járhatott már az ünneplés. Volt már bennem jó pár üveg sör, itt-ott egy kis "rövid" is becsúszott(tudom, nem szerencsés ez a koncepció), de ami ezután jött, az votl az este fénypontja. Megláttam őt, egy szőke hajú, elegáns hölgyet, aki ott ült magányosan, nem táncolt, nem kérte fől senki. Cselekvésre ösztönzött a lelkiismeretem, oda mentem, és a kezemet nyújtottam a táncra. Csodálatos volt. Öszintén szólva én nem tudok táncolni, de akkor még az is ment. Csaknem 3 órán át voltunk a parketton. Ez alatt egyre közelebb kerültünk egymáshoz, átölelt, láttam rajta, hogy nagy bánata lehet, különben nem simulna hozzám(az a fránya önmarcangolás). Azt mondta, csinálhatunk bármit, csak hagy maradjon velem. Nem értettem miért, vagy hogy miért nem, de nem ellenkeztem. Mikor már picit elfáradtunk, kimentünk a vendéglő melletti kertbe kicsit sétálni. Máig nem tudom hogy történhetett, de odalépett hozzám és megcsókolt, majd elment.
Hogy is mondja az a film, ahol olyan lassított golyók vannak: aminek kezdete van, annak van vége is? Nem tudom, néha nem értem a világot, de talán nem is baj.
